Debreceni Javítóintézet

A „Nevelőszülő, szülő klub létrehozása” a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek és a program megvalósításának helyszínén élő prevenciós programokkal érintett gyermekek és szülők számára alkalmanként minimum 10 fő részvételével zajló csoportfoglalkozás nevelőszülőknek, gondozóknak szülőknek, a projekt időtartama alatt 45 alkalommal. A tevékenység különösen szükséges mivel a kialakult addikció szinte kivétel nélkül érinti a vérségi és érzelmi kapcsolatokra épülő családot, ezért a szenvedélybetegséget a családi rendszer összefüggésében nézzük és kezeljük. A drogfüggőkkel és hozzátartozóikkal (szülők, nevelőszülők, testvérek, férjek, feleségek, nagyszülők, barátok, élettársak, rokonok stb.) folytatott munkánk célja, hogy a család tagjai nagyobb fokú kontrollt nyerjenek az életüket befolyásoló és megpecsételő addiktív minták felett. A drogfüggők viselkedése nemcsak jobban megérthető, de hatékonyabban befolyásolható akkor, ha a családi rendszer összefüggésében vizsgáljuk és kezeljük. Jellemzően a hozzátartozók alig rendelkeznek bensőséges, a fejlődésüket elősegítő kapcsolatokkal. Sorozatosan átélik a hozzátartozó drogfüggéséből adódó problémákat és az ebből eredő fájdalmakat, a folyamatos önvádból eredő nehézségeket. Az identitás részévé vált önvád, szégyen és bűntudat nehezen elviselhető érzések, amely gyakran tagadásba fordul és a valódi problémák tagadásához vezet, fenntartva és konzerválva az egészségtelen családi rendszert.

EFOP-1.8.9-17-2017-00001

Legyen más a szenvedélyed 2 – Szertelenül szabadon prevenciós program megvalósítása Hajdú Bihar megyében

Nevelőszülő, szülő klub létrehozása

A tevékenység megnevezése:

Nevelőszülő, szülő klub létrehozása

A projektelem megvalósítási helye:

EMMI Debreceni Javítóintézet

A megvalósító neve:

Kocsis Éva

A célcsoport megnevezése: 

A gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek és a program megvalósításának helyszínén élő prevenciós programokkal érintett gyermekek és szülők

Résztvevők létszáma (alkalmanként):

minimum 10 fő

A tevékenység ütemezése:

  1. július 10-től kezdődően, 3 nagyobb ciklusban

A klubfoglalkozások időpontja, időtartalma:

A foglalkozások szombat vasárnap délelőttönként, 90-120 perc közötti időtartamban voltak tartva. A foglalkozásoknak alkalmazkodni kellett, hogy gyakran volt új belépő tag, valamint kialakult az a gyakorlat, hogy a klubfoglalkozás látogatáshoz kapcsolódott, a foglalkozás 90-120 percéhez 60 perc látogatás is kapcsolódott, mely a tevékenységhez szervesen illeszkedett. Bevonásra kerültek közvetlen hozzátartozók, családtagok is.

A tevékenység célja:

A szülő- nevelőszülő klub célja, hogy a programba bevont szülők, nevelőszülők, egyéb a fiatallal közvetlenül foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek megismerjék, rendszerezzék a függőséggel kapcsolatos ismereteiket, képessé váljanak felismerni azokat a veszélyhelyzeteket, ami súlyos addikcióhoz vezet(het). Kapjanak ismereteket a függőség kialakulásának folyamatáról, kezelési lehetőségéről, informálódjanak, hogy milyen szervezetektől kaphatnak segítséget. Kiemelt célként jelöltük meg, hogy olyan szülőknek, hozzátartozóknak nyújtson segítséget, akiknek gyermekei érintettek a droghasználatban, hogy egymás problémáit megosztva, önsegítő csoportformává alakulva tegye meg hatását szülő és gyermek, gondozó és gondozott, szülő és szülő között. Kiemelendő, hogy mindezt javítóintézeti keretek között, így egyéb más feldolgozásra váró problémák gyűrűjében, sajátos keretek és viszonyok figyelembevételével valósult meg.

Célunk volt, olyan csoportmunka kialakítása, ahol a családi kapcsolatok erősítésével, a családtagok bevonásával erősítettük a programban, illetve a javítóintézetben megvalósuló drogprevenciós tevékenységeket, remélve annak nagyobb hatékonyságában.

Összességében elmondhatjuk, hogy többszörösen hátrányos helyzetű családokról, fiatalokról van szó, akiknek társadalmi esélyeik jóval alacsonyabbak, mint környezetüké, kortársaiké. Közvetett célcsoportunk ezen fiatalok család tagjai, hisz rendszer szemléletben dolgozva tudjuk, hogy a fiatal változása ki fog hatni a családra, társadalmi kapcsolataira is és programunk alapjai a családtagok változását is szorgalmazza, valamint olyan szakemberek kerültek bevonásra, akiknek ellátottjaik körében előfordulhat szerhasználat.

A tevékenység lebonyolítójának bemutatása (végzettség, szakmai tapasztalat, speciális ismeret):

Kocsis Éva javítóintézeti munkatárs (igazgatóhelyettes), aki 20 éves gyermekvédelmi szakellátási és 15 éves javítóintézeti nevelésben jártas szociális és pedagógiai végzettséggel és tapasztalattal bír. Kidolgozója volt a javítóintézetben korábban bevezetett családi konzultáció, mint kapcsolattartási forma, valamint a közösségi napok gyakorlati magvalósításának.

A fejlesztés tartalmi elemei, tematikája:

Fiatalkorú bűnelkövetőknél, – akiknél szerepet játszott az alkohol vagy a droghasználat – a kriminalizálódás folyamatában, abból a feltevésből indulunk ki, hogy ha szemléletváltozás következik be szerhasználatukat illetően, akkor csökken visszaesésük, visszakerülésük esélye is. A javítóintézetekben szenvedélybetegek számára szervezett foglalkozások hatékonysága akkor növekszik, ha foglalkozunk a droghasználathoz vezető okok feltárásával, azaz megismerjük a fiatalkorú családi hátterét. A család bevonása kihat a fiatalkorúra, és kihat a családra. A családtagok függőséggel kapcsolatos ismereteinek bővülése, ok-okozati összefüggések felismerése segítheti a családi kapcsolatok rendeződését, erősödését is.

Sokszor nem is derül fény a bűntett árnyékában megbújó függőségi problémákra. Sok szülő el sem tudja képzelni, hogy gyermeke kapcsolatba kerülhet a kábítószerekkel, vagy az csak a mások gyermekével történhet meg.  Esetleg sejtése van, mert valami megváltozott, addig míg valamilyen tárgyi bizonyítékot nem talál. 

Sajnálatos módon több esetben a családi rossz minta – ha szülő is súlyos addikcióban szenved – nehezíti, azaz rendszerszintű problémával találkoztunk. 

A klubfoglalkozások időpontját meghatározta, hogy kiket és milyen rendszerességgel lehetett bevonni a programba. Döntően meghatározó volt, hogy kiszámíthatatlan a letartóztatásban töltött idő, ami a programból való idő előtti kilépést jelentette sok esetben.

A program összeállítása során ezért többféle tartalmi elemet kellett figyelembe venni. Ezek közül kiemelendő a felvilágosítás, ismeretnyújtás, helyzetfelismerés, konfliktuskezelés, együttműködés fejlesztése.

A klubfoglalkozás tematikája a fentiek figyelembevételével került összeállításra és a következő témaköröket érintette:

  1. Drogok, hatásuk, árulkodó jegyek
  2. Gyermekvédelmi gyámok, pszichológus jelenlétével folyamatok elemzése, mely során feltárásra és tudatosításra került a szerhasználat, gyermekotthonból való szökések, majd letartóztatásba, javítóintézeti nevelésbe kerülés ok-okozati összefüggés
  3. A család funkciói, szülői feladatok
  4. Mennyire ismerjük gyermekünket?
  5. Énkép, érzelmi megnyilvánulások, társas kapcsolatok alakulása
  6. Tanulás, munka, szabadidő, célok, pozitív jövőkép, szabály, szabálytudat, kontrol, korlátok
  7. A kudarcok feldolgozása, tovább lépés módjai
  8. Szülői kontroll, egyértelmű szabályok, értékek, folyamatos, aktív kommunikáció szülő és gyermek között
  9. Megelőzés, a drogmentesség attitűdjének kialakítása, egészségvédő magatartás, szülőként nyújtott minta: rosszminta, jó gyakorlat
  10. A család, mint a fejlődési közeg elsődlegessége
  11. Drogprevenciós szervezetek, alapítványok, programok
  12. A függőségek kezelési módja a javítóintézetben
  13. A javítóintézet lehetőségei a prevenciós tevékenységben
  14. Szülő-gyermek konfliktus családban,
  15. Hogyan kérjek segítséget?

A klubfoglalkozások menete:

A program előkészítése során a családi konzultációk és segítő beszélgetések, valamint a közösségi napok tapasztalatait vettük figyelembe. Fontos volt a kiválasztásban, hogy a bevonásra kerülő szülők, hozzátartozók részvétele önkéntes. A folyamatosság érdekében azokat a hozzátartozókat tudtuk bevonni, akik kapcsolattartási engedéllyel rendelkeztek, rendszeresen látogatták gyermeküket. A program során a rendszeres részvétel, jelenlét kiszámítása volt nehezített. 

Kiválasztáskor együttműködésre volt szükség pszichológus, nevelő, növendékügyi munkatárs között, ők segítettek abban, hogy kik az érintettek, vagy veszélyeztettek, milyen időtartamban tud majd részt venni, mennyire vállalja fel érintettségét. Fontos volt, hogy bűntársak hozzátartozói vagy elkövető-áldozat relációkban lévők hozzátartozói ne egy szülőklub foglalkozásba kerüljenek. 

Alkalmazott módszerek:

A foglalkozásokon alkalmazott módszerek kiválasztásánál legfontosabb szempont volt, hogy bevált példákkal, tapasztalatokkal, ötletekkel segítsük a szülőket, (segítsék) egymást, vagy megosszák (megosszuk) kudarcaikat, dilemmáikat.

Ezért a szokásformálás, modellek közvetítése, meggyőződés formálás direkt és indirekt formái kerültek alkalmazásra. A direkt módszerek, mint segítségnyújtás, ösztönzés, elbeszélés, modell felmutatása, személyes példaadás, előadás, magyarázat, beszélgetés mellett fókuszba került és hatásosnak bizonyult a kölcsönös segítségnyújtás, példaadás, felvilágosítás. Kiemelhető, hogy nagy hangsúlyt került a kölcsönösségre, mert ez alapozta meg azt a bizalmi légkört, ahol mertek és tudtak kérdezni, tudtak beszélni érzéseikről a klubfoglalkozás részvevői.

Az alább felsorolt módszerek egy-egy foglalkozáson hol hangsúlyozottan volt jelen, hol csak megjelent, máskor nem volt alkalmazható, vagy nem volt releváns, de alkalmazásuk jól beilleszthető bármely témakör feldolgozásához.

  • Interaktív előadás: A drogfüggőség tünetei, kezelési lehetőségei;
  • Elméleti előadás
  • Beszélgetés, felmerült kérdések, problémák megbeszélése
  • Terápiák bemutatása
  • Filmfelvételek bejátszása
  • Kiadványok, szakirodalom, honlapok ajánlása
  • Szakemberek, intézmények neve, elérhetősége
  • Játékok ajánlása
  • A könyvtárban a témában előkészített szakirodalom megtekintése
  • Egyéni konzultáció
  • Tapasztalatcsere, -megosztás
  • Táblai gyűjtés

A konkrét klubfoglalkozás tervezésekor nagyon sok bizonytalansági tényezővel kellett számolni. Ki jön el, mely hozzátartozó (testvér, nagyszülő) jelenlétével is számolni kell. Mennyire sikerül érdeklődésüket felkelteni, ehhez sok esetben motivációt kellett keresni, hogyan zajlott a látogatás, milyen családi események terhelik a találkozást. A résztvevők számának elérése érdekében szükséges-e új tagot bevonni. Ez mennyire zavarja meg a foglalkozás légkörét. 

A klubfoglalkozás a résztvevők bemutatkozásával, a családi kapcsolatok megismerésével, a keretek tisztázásával, a projekt és annak program elemeinek bemutatásával, a szülő-nevelőszülő klub programismertetőjével kezdődött. 

A foglalkozásokat úgy kellett felépíteni, hogy az újonnan belépő tagok is be tudjanak kapcsolódni, ezért fontos volt, hogy utalás történjen az előző foglalkozásokon elhangzottakra.

Az adott téma hol konkrétan kapcsolódott a droghasználathoz, hol inkább a prevenciót szolgálta. A foglalkozás fő témáján kívül mindig volt lehetőség az előző találkozás óta eltelt időszak intézeti eseményeiről beszámolni, egyéni visszajelzések megtételére, mely részben a klubtagok előtt, máskor négyszemközti helyzetben hangzottak el. 

Tárgyi feltételek, eszközigény:

Legfontosabb feltétel a nyugodt, csendes helyszín biztosítása volt. A program során három helyszínt használtunk, annak függvényében, hogy milyen más program volt még aznap a javítóintézetben. Így használtuk a terápiás szobát, a tanácstermet és a könyvtárat. Mindhárom alkalmas volt, de leginkább a könyvtár bizonyult megfelelőnek, az ott elhelyezett relax fotelek és tárgyi környezet miatt. Kezdetben a látogatási helyszín és a foglalkozás egy helyen zajlott, majd áttértünk a klubfoglalkozás más térben való tartására. A program során változtattunk azon is, hogy előbb sor került a gyermek-szülő találkozásra, mert így koncentráltabban tudtak a foglalkozáson részt venni a hozzátartozók.

Mit sikerült megvalósítani a kitűzött célok közül?

A kitűzött célok közül az ismeretnyújtás az adott témakörben valósult meg meglátásunk szerint a leginkább. Ugyanakkor a részvevők részére átadásra került egy tájékoztató, hogy hova fordulhatnak, kitől kaphatnak segítséget. Megmutatásra került, honnan tudnak bővebb információhoz jutni. 

Többször volt olyan foglalkozás, ami javítóintézetből való távozás előtt valósult meg, mely elsősorban a jövőre vonatkozó tervekre, veszélyekre fókuszált.

A fejlesztett terület eredményei, hatása:

A szülő-nevelőszülő klub tagjait gyermekei, gondozottjai érintettséget elismerés és beismerés után vontuk be a foglalkozás sorozatba. A kipróbálástól jutottak el a függőségig, melyről a környezetük tudhatott, beismert vagy hárított. Környezetükben jelen van a drog vagy egyéb függőséget okozó szer. Veszélyüket ismerhetik, megélhetik, de tenni ellenük csak kellő ismeret és akarat birtokában tudnak. A program során felvilágosítást kaptak a drogok fajtáira, hatásaira. Bemutatásra került a használatukat jelző tünetek, tünetcsoportok, szó volt a testi és lelki függőségről. A szülők a helyzetfelismerésen túl nehezen jutottak el, hogy a probléma okait is keressék. Felismerjék, hogy az okok akár a családba is visszavezethetők. Nehéz azzal szembesülni, hogy gyermeke nem tanulta meg a megfelelő problémamegoldó technikát, könnyen választhatja megoldásként a droghasználatot. A droghasználatnál azonban nagyobb problémaként élhető meg a bűncselekmény elkövetésével való vád vagy bizonyosság, mely családból való kiemeléssel párosult. Egy ilyen helyzetben eredményt felmutatni, akár csak egy program sikerességét, eredményét, hatását objektívan megmérni nem lehet. Nem lehet számokban kimutatható eredményeket felmutatni. Hatásokat tudunk bemutatni, mely kihatott a javítóintézetben nevelkedőkre és családtagjaikra.

  • Az együttműködés megtanulása, mely csökkentheti a javítóintézeti szökések számát
  • A szabálytudat erősödésével, kevesebb konfliktushelyzet alakul ki
  • Konfliktushelyzetben alternatív megoldásokban tudhat gondolkodni
  • A családi kapcsolatok erősítése, fejlesztése, érzelmek kimutatásának fontossága
  • Énkép fejlesztés, értékek tudatosulása
  • Jövő tervezése, vágyak, érzések kimondása
  • Verbális és nonverbális kommunikáció fejlődése
  • Mivel a célcsoport tagjainak közösségi tapasztalata nem, vagy csak kevés volt, tapasztalatot szerezhettek, akár önsegítő közösség működésével kapcsolatban is
  • Kiemelendő, hogy rendbontó, szabályokat megszegő helyzet nem alakult ki a klubfoglalkozás során

Összességében kiemelendő, hogy a program során sikerült a részvevők között egy bizalmi légkört kialakítani, ahol a kommunikációs és egyéb hátráltató tényezők ellenére tudtak és akartak beszélni a problémákról, miközben új ismeretekhez jutottak és megismertek egy megoldáshoz vezető technikával.