EFOP-1.8.9-17-2017-00001
Legyen más a szenvedélyed 2 – Szertelenül szabadon prevenciós program megvalósítása Hajdú Bihar megyében
Burnout workshop megvalósítása
A tevékenység megnevezése
Burnout workshop megvalósítása
A projektelem megvalósítási helye
EMMI Debreceni Javítóintézet, EMMI Debreceni Javítóintézet, Nagykanizsai telephely
A megvalósító szervezet neve
BIT Egyesület
A célcsoport megnevezése: szakember/javítóintézeti nevelt/hozzátartozó
Résztvevők létszáma (alkalmanként)
20 fő
A tevékenység ütemezése
2018.10.08-11.07. között, 3 csoportban
A tevékenység célja
A workshop célja, hogy a résztvevők megismerjék a kiégés kialakulásához vezető rizikófaktorokat, felismerjék, hogy egyénileg ki érintett a burnout szindrómában, és megtanulják, elsajátítsák a megelőzési, illetve a kezelési technikákat.
A tevékenység lebonyolítójának bemutatása (végzettség, szakmai tapasztalat, speciális ismeret)
Keczán János, tréner, coach, egyéni és csoportos foglalkozások (kiégést megelőző, önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési), workshopok szervezésében levezetésében közel 20 éves tapasztalattal rendelkezik. Törő Tibor, tréner (csapatépítő, személyiségfeltáró, élménypedagógiai tréningek, csoportos foglalkozások szervezésében, levezetésében több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik)
A fejlesztés tartalmi elemei, tematikája
A burnout, vagyis kiégési szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése, amelynek vezető tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A kiégés hosszabb ideig tartó stressz, elsősorban fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Az állapot során a személy, tartós tehetetlenséget, inkompetencia-érzést, csökkent munkakedvet él meg, motivációja és teljesítménye csökken, munkahelyi elfoglaltságait monotonnak és értéktelennek ítélheti meg. Mindezek következményeként a munkahelyi kapcsolatok felszínessé vagy éppen konfliktusossá válhatnak, a személyes szükségletek háttérbe szorulnak, és akár egészségkárosodás is kialakulhat. Az előzőek kialakulása különösen veszélyezteti a zárt intézetben dolgozó szakembereket, ezért esetükben kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet kapjon a téma.
A foglalkozás tematikája a fentiek figyelembevételével került összeállításra, a három nap során a következő témaköröket érintettük:
- A burn-out szindróma beazonosítása, mennyire érintettek az egyes dolgozók a betegségben. A kiégés-betegség mindenkinél más-más mértékben jelentkezik, akkor is, ha ugyanazon munkaterületen dolgoznak. Ahhoz, hogy burn-out tüneteit kezelni tudjuk az első és legfontosabb lépés, hogy felismerjük és elfogadjuk, hogy érintettek vagyunk benne.
- Mennyire előrehaladott az állapot. A kiégés fázisainak megismerése, az aktuális fázisban jelentkező mentális és fizikai tünetek felismerése.
- Az aktuálisan beazonosított fázis kezelésének lehetőségei. Milyen belső és külső erőforrások állnak a rendelkezésünkre a tünetek kezelésére, a kiégés folyamatának megállítására? Ez a téma a leghangsúlyosabb a workshop alatt.
- Kommunikációs, konfliktuskezelési technikák elsajátítása a hosszútávu megelőzés érdekében
A foglalkozás részletes tematikája:
- Bemutatkozás, keretek tisztázása
- Jégtörő, ráhangolódó játék
- Burnout! Mi az? Definíció. Rövid ismertetés. Szabad asszociáció: „Mi jut arról eszedbe, hogy kiégés?”
- A kiégés tünetei/ismertetőjelei, moderált beszélgetés
- PowerPoint előadás a kiégés fázisairól
- Energetizáló játék
- Csoportos feladat: „Nehezedő terhek”
- Egyéni feladat: „A valóság elfogadása” Cél: Felismerni, elfogadni, hogy mennyire vagyok érintett a kiégés betegség tekintetében.
- Energetizáló játék
- Csoportos feladat: „Atomreaktor” Cél: Felismerni, a külső és belső erőforrásokat amelyek a kiégés kezelésében segítségünkre lehetnek
- Egyéni feladat, teszt: Saját rejtett erőforrásaink feltérképezése
- „Vaksátor építés” csoportos feladat. Cél: A csoportban, munkahelyi közösségben rejlő erőforrások felismerése
- „Feldarabolt négyzetek”, kiscsoportos feladat. Cél: A csoportban, munkahelyi közösségben rejlő erőforrások felismerése
- Energetizáló játék
- „Koncentrikus körök” Cél: a munkatársak közötti bizalmi viszony erősítése
- X-Y játék, kiscsoportos feladat. Cél: annak felismertetése, hogy függetlenül a munkakörtől, pozíciótól a kollégák célja ugyanaz.
- „Mindenki egyért” Csoportos feladat. Cél: annak felismertetése, hogy a jól működő munkahelyi közösség a legnehezebb feladatok megoldására, a legnehezebb problémák leküzdésére is képes.
- „Szívszakadva” egyéni, majd csoportos feladat. Cél: A szakemberek kompetencia határainak felismertetése. Saját lelki egészség megőrzése.
- „Hélium bot” Csoportos feladat, annak felismertetése, hogy egy konfliktusos helyzetben először mindenki a saját szerepét, felelősségét vizsgálja meg.
Minden feladat után, visszajelző körök alkalmával, átbeszélésre kerültek a tapasztalatok, az érzések, a résztvevők és a foglalkozás vezetői közösen ültették át a megtapasztaltakat a hétköznapi, munkahelyi életbe. A foglalkozásokat napindító helyzetjelentéssel kezdtük, egy-egy képet, zenét, gyerekkori élményt segítségül hívva. A napokat visszajelző körrel (mit tanultam ma? mit viszek haza?) zártuk.
Alkalmazott módszerek
Foglalkozásainkon nagy hangsúlyt fektetünk a tapasztalati tanulás, mint módszer alkalmazására, hiszen számos kutatás (Weiss, 1995) támasztja alá, hogy míg csak olvasással (10%), vagy csak hallás után (20%), vagy látás útján érzékelve (30%) egy adott tananyag töredéke rögzül a memóriában ahhoz képest, mint ha valamilyen élménnyel társítva, cselekvéshez kapcsolódva adjuk át az ismereteket. Nagyon fontos módszertani elem – az ismeretek későbbi alkalmazhatóságát tekintve – hogy a résztvevők a gyakorlatok után azonnali visszajelzést kapnak az elvégzett feladat kapcsán, a résztvevők is megfogalmazzák személyes tapasztalataikat, megosztják a csoport tagjaival, sőt személyes visszajelzést adnak egymásnak (védett környezetében), a feldolgozás így közös élménnyé alakul, a visszajelzések hitelesek lesznek, mindez esélyt ad a megszokott bevált viselkedési módok, rögzült klisék változtatására.
A javítóintézetben tartott workshop, három napos folyamat keretében, változatos tématerületeket ölelt fel, mint pl. önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés, problémamegoldás, motiváció, önérvényesítés, empátia, személyes erőforrások feltárása, stb. Mindez nemcsak lehetőséget adott a változatos módszertan alkalmazására, de meg is követelte azt, hiszen a résztvevők figyelmét, aktivitását, lelkesedését a tanulás iránt csak így lehetett fenntartani.
Módszerek:
- irányított beszélgetés, előadás és ehhez kapcsolódó vita
- tesztek, kérdőívek alkalmazása
- tapasztalatcsere, -megosztás
- szerep és szituációs játékok, helyzetgyakorlatok
- egyéni és kiscsoportos konzultáció
- táblai gyűjtés
- szövegelemzés, értékelés
- szemléltetés audiovizuális eszközökkel
- képek alkalmazásával személyes élmények, emlékek, helyzetek előhívása
- páros és kiscsoportos feladatmegoldás
Tárgyi feltételek, eszközigény
Terem, asztalok, székek, feladatok lebonyolításához szükséges eszközök
Mit sikerült megvalósítani a kitűzött célok közül?
A folyamat során több területet érintettünk, így a kiégés csökkentésének preferált célja mellett/ill. ahhoz szorosan kapcsolódva számos alcélt is kitűztünk. A konfliktuskezelési blokk kapcsán célunk volt, hogy a résztvevők megismerjék a különböző konfliktuskezelési technikákat és magukra vonatkoztatva beazonosítsák a leggyakrabban alkalmazott módszereket (a feladatok kapcsán megismerve azok előnyeit, hátrányait). A cél az volt, hogy a résztvevők az adott szituációban képesek legyenek tudatosan szelektálva a lehetséges stílusok közül kiválasztani a megfelelőt, és ha a körülmények (idő, konfliktus súlya, konfliktuspartnerek személye, stb.) engedik, a jövőben törekedjenek a konszenzusos (win-win) megoldásokra.
A feladatok megoldása kapcsán a résztvevők megfogalmazták, hogy a konszenzusos megoldások bizonyos esetekben lehetségesek, máskor nem, saját élethelyzetekből hozott példákkal is alátámasztották mindezt.
A kommunikációs témakör kapcsán a verbális és nonverbális eszközök alkalmazásának hatékonysága mellett a nyílt őszinte kommunikáció jelentőségét hangsúlyoztuk. Számos feladat kapcsolódott ehhez a kérdéskörhöz, a csoporttagok jelentős része törekedett arra, hogy a nyílt kommunikáció szabályait követve fogalmazza meg gondolatait, egyes szám első személyben valóban azt mondja el, amit adott helyzetben érez, mindeközben tiszteletben tartva a befogadó véleményét, érzését, gondolatai.
A kiégés megelőzése kapcsán fontosnak tartottuk még, hogy a motivációról is essen szó egy nagyobb blokk keretében. A motiváció általában nem egy-egy domináns forrásból táplálkozik, az optimális, a mentális egészség megőrzését támogató motivációs-rendszer számos elemből tevődik össze. Célunk volt, hogy a foglalkozás e blokkja keretében különböző feladatokon keresztül segítsük a legfontosabb egyéni motivációs tényezők felismerését, beazonosítását aktiválását. A kapcsolódó feladatok a résztvevők többségét megérintették és aktív részvételre ösztönözték.
A fejlesztett terület eredményei, hatása
A workshop témájából és a feldolgozás módszereiből fakadóan nincs pontos mérőeszköz, ami az eredményeket olyan formában adhatná vissza, mint ahogyan azt valójában a résztvevők elsajátították. Az ilyen jellegű foglalkozások egyik sajátossága, hogy a megszerzett tudás nem azonnal jelentkezik, hanem olykor napoknak, heteknek kell eltelni, mire a résztvevő magára vonatkoztatva megérti egy-egy feladat lényegét. Miután ez megtörtént, még akkor is sok-sok odafigyelést igényel a részéről, hogy az új technikákat (együttműködési, kommunikációs, konfliktuskezelési) beépítse a mindennapi életébe, munkájába.
A résztvevők visszajelzései alapján a következőket emelnénk ki, mint azonnal jelentkező pozitív hatás:
- A kollégák jobban megismerték egymást, olyan helyzetekben, olyan témákról beszélgethettek a workshop ideje alatt, amely a hétköznapi munka során, az intézet jellegéből fakadóan elképzelhetetlen.
- A munkatársak egymás iránti bizalma erősödött, ami jelentős segítség a javítóintézeti fogvatartottakkal végzett, közös munka közben.
- Megtanultak olyan kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, amelyeket egyből hasznosítani tudnak, mind a munkahelye, mind a magánéletben. Természetesen ezek bevésődése, reflexszerű használata sok időt és odafigyelést igényel a részükről.
- A foglalkozás vezetők és egymás által adott visszajelzések növelték az önismeretüket, rávilágítottak a fejlesztendő területekere és megerősítették a már meglévő pozitív tulajdonságaikat.
- A workshop alkalmával lehetőségük volt nyíltan, őszintén beszélni a munkahelyi nehézségekről. Ez a fajta ventiláció, kibeszélés segített számukra a kiégés kezelésében és további eszkalálódásában.
- A játékos, energetizáló feladatok alkalmával „újból gyereknek érezhették magukat”. A játék során a felszabadult, önfeledt szórakozás segíti a mindennapi nehézségekről elterelni a figyelmet, valamint fontos, hogy megőrizzék ezt a „játékos én-t”, ami közelebb is hozhatja őket a fogvatartott gyerekekhez/fiatalokhoz.
Mindezek összeségében segítették őket abban, hogy megújuljanak, erőt kapjanak a további munkájukhoz, ugyanis mint szociális szakemberek, akik fiatalokkal foglalkoznak, csak akkor tudják a feladataikat elvégezni, ha lelkileg, mentálisan jól érzik magukat.