Szociális készségfejlesztés megvalósítása

A „Szociális készségfejlesztés megvalósítása” program a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek számára szervezett workshop. Célja a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek individuális gyakorlati készségeinek és képességeinek fejlesztése a csoporton belüli kommunikáció és együttműködés területén. Az egyének közötti kapcsolattartás hatékonyságának növelése, a kognitív teljesítményt meghatározó társas viselkedési módok gyakoroltatása, elsajátíttatása különböző feladatok segítségével. Ennek eléréséhez három nagy témakör, az önismeret, a kommunikáció és a konfliktuskezelés témaköreit járják körül a résztvevők, elméleti ismereteket, sajátélményű tapasztalatokat és csoportvezetési gyakorlatot szerezve.

EFOP-1.8.9-17-2017-00001

Legyen más a szenvedélyed 2 – Szertelenül szabadon prevenciós program megvalósítása Hajdú Bihar megyében

A tevékenység megnevezése

Szociális készségfejlesztés megvalósítása

A projektelem megvalósítási helye

EMMI Debreceni Javítóintézet, EMMI Debreceni Javítóintézet, Nagykanizsai Telephelye

A megvalósító szervezet neve

Keleti Támpont Munkaerőpiaci Szolgáltató Betéti Társaság

A célcsoport megnevezése: szakember/javítóintézeti nevelt/hozzátartozó

Résztvevők létszáma (alkalmanként)

Debrecen: 30 fő, Nagykanizsa: 30 fő

A tevékenység ütemezése

5×5 óra, 5 egymást követő napon keresztül

A tevékenység célja

A képzés célja a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek individuális gyakorlati készségeinek és képességeinek fejlesztése a csoporton belüli kommunikáció és együttműködés területén. Az egyének közötti kapcsolattartás hatékonyságának növelése, a kognitív teljesítményt meghatározó társas viselkedési módok gyakoroltatása, elsajátíttatása különböző feladatok segítségével.

A tevékenység lebonyolítójának bemutatása (végzettség, szakmai tapasztalat, speciális ismeret)

A tevékenységet 4 szakember bonyolította le mindkét helyszínen 15-15 fős csoportokban. Mind a négy felsőfokú végzettségű szakember rendelkezik szakmai tapasztalattal hátrányos helyzetű fiatalok, valamint javítóintézeti neveltek tanításában, fejlesztésében. Egy fő tanári és tréneri végzettséggel rendelkezik.

A fejlesztés tartalmi elemei, tematikája

Énkép

Az önismeret (énkép) alatt azt értjük, hogy az egyén ismeri saját személyiségének összetevőit, határait és lehetőségeit, betekintése van a viselkedésének hátterébe, motívumrendszerébe, a viselkedését motiváló tényezőkbe, továbbá hogy helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását. Az önismeret fejlődő és fejleszthető képesség. Formálható önmagunk megfigyelésével és elemzésével, illetve a környezetünk felénk irányuló visszacsatolásai által. Az önismereti fejlődés egyik következménye a helyes önértékelés (Pálffy, 1989).

Az „Énkép” témakörben elvégzett feladatok célja az önismeret fejlesztése, saját erősségeink és gyengeségeink felfedezése, tudatosítása, a helyes önértékelés kialakítása. Ezzel kapcsolatban a következő feladatokat végeztük:

Melyik kavics vagyok én? Önmagunk jellemzése.
Nevem története. Miért fontos a nevünk? Milyen hozzá a viszonyunk?
Az én monogramom. Mitől vagyok különleges? Rajzolás.
Kire hasonlítok? Családi háttér hatása énképünkre.
Én-fa. Az énkép differenciálása. Egy-egy készség, felfedezett képesség, tulajdonság megjelenítése. Kollázskészítés.
„Ha egy napra láthatatlan lennék…”. Vágyaink.
Tárgy, ami kifejez. Miért fontos? Mit árul el róla?
Mivel lenne kevesebb a világ, ha én nem lennék? Pozitív, egyedi tulajdonságok kimondása, megerősítése.
Három állítás, egy hamis. Társismeret.
Szeretem – nem szeretem. Társismeret.

KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikáció – másnéven közlésfolyamat – egy információ két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása. Hat különféle funkcióját szokás megkülönböztetni, melyek között szerepel a tájékoztatás/ismeretközlés, érzelmek kifejezése, mások rábeszélése vagy letiltása valamiről, vagy a kapcsolatteremtés. Egyik, manapság sokat emlegetett formája az asszertív kommunikáció, amelynek segítségével könnyebben tudunk kontrollálni helyzeteket, konstruktív kritikát megfogalmazni, meggyőzően képviselni az álláspontunkat vagy konfliktusokat kezelni. Így a megfelelő kommunikáció a konfliktuskezelés egyik alappillére.

A „Kommunikáció” témakörben elvégzett feladatok célja a verbális és nonverbális kommunikáció szerepének felismerése, az információtorzulás megtapasztalása, az „én üzenetek” fontosságának tudatosítása, a meggyőzés és nemet mondás gyakorlása. Ezzel kapcsolatban a következő feladatokat végeztük:

Post-it. Információ értelmezése korlátozott kommunikáció esetén.

Kovács házaspár. Információ torzulás verbális kommunikáció esetén.
A helyzetnek megfelelő és annak ellentmondó érzelmek. A kongruens és inkongruens érzések megtapasztalása, a verbális és nonverbális kommunikáció szerepének megfigyelése. Szituációs feladat.
Mondj NEM-et! Meggyőzés. Olyan szituációk gyakorlása, amikor nehéz, vagy kellemetlen a nemet mondás.
Csapatszülinap. Közös problémamegoldás megtapasztalása, amikor a kommunikáció korlátozott.

Te-üzenet és én-üzenet. Milyen hatása van a te-üzenetnek/az én-üzenetnek mindkét félre nézve? Miért szokatlan számukra az én-üzenetek megfogalmazása?

Érzelmek szobra. Érzelmek megjelenítése nonverbális kommunikációval. Csoportos feladat.
Nonverbális üzenet. Információ torzulás verbális kommunikáció esetén. A mimika dekódolása.

Düh- és konfliktuskezelés

A konfliktus latin eredetű szó, nézetkülönbséget, összeütközést, összecsapást jelent. A felek közt feszültség van és ennek alapja gyakran valamilyen ki nem elégült szükséglet. A konfliktusok sokszor destruktívak, de lehetnek építő jellegűek is, amennyiben a résztvevő felek arra törekednek, hogy találjanak egy mindenki számára megfelelő megoldást. Az eredményes és hatékony konfliktuskezelés elképzelhetetlen az előzőekben tárgyalt két témakör, az ön- és emberismeret, valamint megfelelő kommunikáció nélkül, ugyanakkor fontos tisztában lennünk az érzelmeinkkel és a különböző konfliktuskezelő technikákkal is.

A „Düh- és konfliktuskezelés” témakörben a következő feladatokat végeztük:

Hat alapérzelem azonosítása.

Érzelemkártyák. „Akkor szoktam így érezni, ha…”.

Konfliktus, düh meghatározása. Annak tudatosítása, hogy a konfliktus nem egyértelműen negatív jelenség. Beszélgetés a konfliktushoz kapcsolódó érzelmekről.

Hogyan lehet megelőzni a konfliktusokat? Közös gondolkodás.
Szekérépítés. A közös feladatvégzés során esetlegesen kialakuló hatalmi vetélkedés megtapasztalása, kezelése.
Ismerj fel! Érzelmek tudatosítása, a dühre adott lehetséges (konstruktív és destruktív) reakciók.
Konfliktusok fő forrásai. Elmélet. Közös gondolkodás.
Konfliktusok típusai. Elmélet. Közös gondolkodás.
Jobbra-balra. Hogyan reagálunk egy-egy konfliktusos helyzetre?
Thomas-Kilmann kérdőív. A konfliktuskezelési stratégiánk megismerése.
Mondatbefejezések. Az előzőekben megismert konfliktuskezelő típusok felismerése.
Ismerd fel a konfliktuskezelés típusát! Az asszertív készségek fejlesztése. Hogyan lehet használni a tanult készségeket a mindennapi helyzetekben?
Pozitív/negatív visszajelzés. A pozitív visszajelzés fontosságának tudatosítása.
Elmentem a piacra. Rövid távú memória fejlesztése. Energetizáló feladat.
Dörmögő-kör + lufi. A feszültséget keltő helyzetekben átélt érzelmek és testi tünetek tudatosítása. Mit szoktak tenni, ha feszültnek érzik magukat? A feszültség kiadása, levezetése.
A konfliktusok kezeléséhez szükséges képességek. Közös gondolkodás. Mit tartanak fontosnak, segítő tényezőnek a konfliktusok eredményes kezelésében?
A problémamegoldás négy lépése. Asszertív kommunikáció gyakorlása szituációs gyakorlatokon keresztül.

Minden feladat után átbeszélésre kerültek a tapasztalatok, gondolatok, a feladatok során felmerülő érzések. A napokat minden esetben visszajelző körrel zártuk.

Alkalmazott módszerek

A foglalkozás célja a szakemberek individuális gyakorlati készségeinek és képességeinek fejlesztése a csoporton belüli kommunikáció és együttműködés területén, az egyének közötti kapcsolattartás hatékonyságának növelése, valamint a kognitív teljesítményt meghatározó társas viselkedési módok gyakoroltatása, elsajátíttatása volt. Ennek eléréséhez a foglalkozást három egységre bontottuk. Három szociális kompetenciát választottunk ki, az énkép-önismeret, a kommunikáció, valamint a konfliktuskezelés témakörét. Az első három napon a résztvevők megismerkedtek a fogalmak elméleti hátterével, majd csoportos formában szereztek sajátélményű tapasztalatot. Ezután összegyűjtésre kerültek azok a jellemzők, melyek a hatékony csoportvezetéshez elengedhetetlenül szükségesek. Az utolsó két napban a csoport tagjai kipróbálhatták magukat a fenti témákban, egy-egy gyakorlat levezetésével, feldolgozásával.

Tárgyi feltételek, eszközigény

Az eszközigény a következőket foglalta magába: író- és rajzeszközök (tollak, filcek, grafit, színes ceruzák, zsírkréták, radír), rajzlapok (A3-as, A4-es lapok, színes lapok, csomagolópapír, flip chart papír) ollók, ragasztó, post it papír, szituációs kártyák, érzelemkártyák, lufik, kavicsok, feladatlapok. A foglalkozásokon csoportonként egy teremre volt szükség asztalokkal, székekkel, táblával berendezve. A foglalkozás zárásaként minden résztvevő megkapta a foglalkozás során felhasznált feladatok leírását, hogy a munkájukhoz fel tudják használni.

Milyen tapasztalatai vannak a program/tevékenység megvalósításával kapcsolatban (a résztvevők visszajelzéseit is figyelembe véve)?

A megvalósítás során a foglalkozások hatékonyságát szem előtt tartva a 30-30 fős célcsoportot ketté bontottuk 15 fős csoportokká. A csoportfoglalkozást elsősorban azoknak ajánlottuk, akik közvetlenül foglalkoznak javítóintézeti ellátottakkal, így a foglalkozáson való részvétel motivációja az volt, hogy a szakemberek a mindennapi munkájukhoz kaphattak segítséget. A résztvevők szóbeli visszajelzése alapján megállapítható volt, hogy a nagy többségnek tetszett a foglalkozás felépítése, szívesen kipróbálták magukat csoportvezetői feladatkörben is. Hasznosnak találták a csoporttagok visszajelzéseit munkájukkal kapcsolatban. Az öt nap, valamint a változatos csoportmunka lehetőséget adott arra, hogy egymás személyiségét, szakmaiságát jobban megismerjék a szakemberek. A tapasztalt kollégák sokat segítettek a javítóintézetekben még rövidebb ideje dolgozó kollégáiknak. A munka során nagyon sok szakmai információ hangzott el, a folyamat során lehetőség nyílt arra, hogy a csoport tagjai megismerjék egymás nevelési elveit, a csoportban egyetértés alakuljon ki ezen a területen.

Mit sikerült megvalósítani a kitűzött célok közül?

A fejlesztés tartalmi elemei a kitűzött cél elérését szem előtt tartva kerültek összeállításra. A résztvevők megtapasztalták az egyéni és csoportos teljesítményük hatását, erősségeiket a különböző típusú feladatok végrehajtása során, amelyről visszajelzést is kaptak részben egymástól, részben a csoport vezetőjétől. A foglalkozás lehetőséget adott a csoportmunka kipróbálására, valamint az öt napos intenzív együttlét csapatformáló erejének megtapasztalására is.

A fejlesztett terület eredményei, hatása

Egyéni, páros, kiscsoportos csoportmunka zajlott, a kommunikáció és az együttműködés fontosságának tudatosítása. Egyéni személyiségjegyek, tulajdonságok, erősségek tudatosítása történt a különböző típusú feladatok kipróbálása során, annak érdekében, hogy ezeket később felhasználhassák a résztvevők az oktató-nevelő munkában.