Debreceni Javítóintézet

„Célzott (selective) prevenció” a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők számára 24 alkalommal tartott csoportfoglalkozás, azon fiatalok részére, akik különösen veszélyeztetettek. A teljes gondozásba vett populációnak egy sajátos módon körülhatárolt részét célozza meg, nevezetesen azokat a fiatalokat, akik bizonyos sajátosságaik okán különösen veszélyeztetettnek tekinthetők.

EFOP-1.8.9-17-2017-00001

Legyen
más a szenvedélyed 2 – Szertelenül szabadon prevenciós program megvalósítása
Hajdú Bihar megyében

 

Célzott (selective) prevenció

 

 

A
tevékenység megnevezése

Célzott
(selective) prevenció

A
projektelem megvalósítási helye

EMMI Debreceni Javítóintézet

A
megvalósító szervezet neve

Országos
Tranzitfoglalkoztatási Egyesület

A célcsoport megnevezése:
szakember/javítóintézeti nevelt/hozzátartozó

Résztvevők
létszáma (alkalmanként) 
50 fő

A
tevékenység ideje, ütemezése

2020.06.29. – 2020.07.16.

12 alkalom, heti 4 nap 2×45 perces óra.

 

A
tevékenység célja

A
tevékenység célja, hogy a bizonyos sajátosságaik okán különösen veszélyeztetett
javítóintézeti neveltek számára prevenciós csoportfoglalkozásokat biztosítson,
az előzetes felmérések alapján ez a gondozottak 50-60%-t jelenti. A koronavírus
okozta intézkedések következtében nem 5 x 10 fős csoportban zajlottak a
foglalkozások, hanem egy 50 fős csoportban, ennek megfelelően alakult a
végleges programterv.

 

A tevékenység lebonyolítójának
bemutatása (végzettség, szakmai tapasztalat, speciális ismeret)

A
tevékenységet csoportonként 1 fő előadó tartja, összesen 50, a szerhasználat
szempontjából különösen veszélyeztetett javítóintézeti fiatal számára. Az
előadó felsőfokú végzettségű szakember, kisebbségszociológus, aki mind a
hátrányos helyzetű fiatalok és javítóintézeti neveltek oktatásában, mind
szerhasználati kutatói tapasztalattal rendelkezik.

 

 

A
fejlesztés tartalmi elemei, tematikája

Az előadás tematikája illeszkedik a
nagycsoport lehetőségeihez és több prevenciós témakört is érint. Az egyes
alkalmak során a csoport egy, esetenként két, szerhasználattal vagy
prevencióval kapcsolatos filmet nézett meg, melyet aztán közös beszélgetés
követett. A filmnézés előtt az előadó felhívta a figyelmet arra, milyen
szempontokra érdemes figyelni az egyes filmek mondanivalóját érintően. Pl. ki
készíthette a filmet (szerhasználattal érintett, családtag, szerhasználót nem
ismerő stb.), kik jelentik a film célcsoportját (szülők, hozzátartozók,
szerhasználók, szerhasználattal egyáltalán nem érintett laikusok stb.), milyen
véleménnyel van a szerhasználatról, szerhasználókról, milyen mondanivalót
próbál átadni stb. Fontos szempont a filmekben látott szereplők helyzetének
feltérképezése, lehetőségeik, esélyeik átgondolása.

 

  1. nap

Megtekintett film: Kamaszok és
droghasználat 1-3.

Elérhetőség:

  1. rész:https://www.youtube.com/watch?v=39ljy6YCxkc
  2. rész:https://www.youtube.com/watch?v=o8fB-l-u71c
  3. rész:https://www.youtube.com/watch?v=23yh4E8vI2c

 

A Nők Lapja Café által készített,
összesen 21:26 perces kisfilmet elsősorban szülőknek, hozzátartozóknak készítették,
akik kamasz gyermekükön keresztül érintettek a szerhasználatban. A kisfilmekben
két fiatal és az ő szüleik (apa, valószínűsíthetően nevelőapa) nyilatkoznak
arról, hogyan kerültek kapcsolatba a drogokkal, és milyen hatással volt ez
családi kapcsolataikra. A filmben jól megjelennek a szerhasználatra hajlamosító
egyes szülői nevelési stílusok, megjelenik a gyermekének mindent megadó, de
annak sikerére törekvő, túlkorlátozó szülő és az elhanyagoló-bántalmazó család
is.

A film legfőképp reményt próbál adni
az érintetteknek, mindkét szerhasználó interjúalany elvégezte a rehabilitációt,
megjelenik a családterápia fontossága és az egyes rehabilitációs központok
elérhetőségei is.

 

  1. nap

Megtekintett film: Szoba a nyolcban

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=CfzcKHBz_kM&t=313s

 

A 19:31 perces kisfilmben a Kék Pont
Alapítvány munkatársai és projektkoordinátora (Dávid Ferenc) mutatják meg a VIII.
kerület életképeit, miközben a nézők megismerhetik a tűcsere-program működését,
illetve a lakók véleményét a kerületben működő szolgáltatással kapcsolatban. A
kisfilm jól bemutatja a szerhasználók, a nem szerhasználó lakók és a kerületen
kívül lakók véleményét is, a szakemberek meglátásai mellett.  A kisfilm megnézésének célja a különböző
álláspontok, a szerhasználat különböző csoportokra gyakorolt hatásainak
megismerése.

 

  1. nap

Megtekintett film: 12 nap ébren,
aztán 21 gyógyszerrel, lekötözve

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=IkHfwemn-AM&t=119s

 

Megtekintett film: Ezek a szerek
kipusztítják a brigád felét

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=7Uv2r55SMkk

 

Az első film szereplője Bérczesi
Róbert, a Hiperkarma énekese, aki több mint tíz évig küzdött drogproblémákkal.
A vele készült interjú első drogmentes fellépése után készült, melyben arról
beszélt, hogyan került kapcsolatba a drogokkal, különösen a designer szerekkel,
ezek milyen hatással voltak rá, milyenek voltak leszokási kísérletei és hogyan
érzi magát a leállás óta, milyen céljai vannak.

A kisfilm nézésének célja, hogy
bemutassa a designer droghasználat veszélyeit (a dílerek által sem ismert
összetétel, a fogyasztók, mint kísérleti egerek, a leállás után is megmaradó
hosszú távú, káros hatások), és azt is, hogy ebből is ki lehet jönni, megfelelő
segítség igénybe vételével.

 

A második kisfilmben két budapesti
szerhasználó beszél arról, hogyan változtak meg szerhasználati szokásaik,
amióta pl. heroin helyett a jóval olcsóbb designer drogokat használják. A
kisfilm megnézésének célja, hogy közvetlenül a szerhasználóktól hallják a
fiatalok, mennyire bizonytalan az ilyen szerek használata, milyen
személyiségbeli változásokat okoznak ezek a szerek, és ami a legfontosabb,
mennyivel gyorsabban teszik tönkre a szervezetet, mint más kábítószerek.

 

  1. nap

Megtekintett film: Patkányméreggel és
csavarlazítóval lövik magukat a vidéki nyomortanyákon

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=HhaC4Go-W7U&t=166s

 

Az ATV által készített riportban kiskunmajsai
mélyszegények szólalnak meg a környezetükben előforduló szerhasználati
jelenséggel kapcsolatban. A riportban megszólalnak szerhasználók, terjesztők, a
jelzőrendszer tagjai, miközben generációkon átívelő drogproblémával és
kisgyermekek szerhasználatáról is szó esik.

A kisfilm megnézésének célja kettős:
egyrészt ezen keresztül lehet beszélgetni a szerhasználat családra gyakorolt
hatásáról (szerhasználók, akikből elhanyagoló szülők lesznek, gyermekek
elvesztése, kiemelése a családból, kisiskolások szerhasználói mintákat követő
magatartása, szerhasználata, saját családi kapcsolatok felégetése, családtagok
meglopása stb.). Másrészt jól mutatja azt a tendenciát, amely ezt a fajta
szerhasználatot (designer drogok) elsősorban a vidéki mélyszegénységgel
azonosítja, ezen keresztül pedig, a korábban látott filmek alapján is jól lehet
beszélgetni a szerhasználat és a társadalmi rétegek kapcsolatáról, arról,
szerintük ez szegénységi probléma-e, milyen eltérő motivációk lehetnek pl. egy
középosztálybeli családból érkező és egy mélyszegénységben felnövő
szerhasználónak.

 

5-7. nap

Megtekintett film: Dizájneren

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=U4mYGf8jh64&t=72s

 

A Horváth Balázs által készített 90
perces film dokumentumfilm főszereplője Geri, akit már a 3. nap egyik
kisfilmjében is láthattak a csoport résztvevői. A film nagyjából két és fél nap
eseményeit mutatja meg, abban az időszakban, amikor Geri elhatározza, hogy
belevág az elvonóba. Geri az elvonóra való bekerülésének ügyintézése és saját
életének elmesélése mellett számos más szerhasználóval találkozik, akik szintén
elmondják kapcsolatukat a kábítószerrel, mesélnek családjukról, gyerekeikről,
életükről. Mindeközben folyamatosan fogyasztanak.

A film óriási előnye, hogy nem
befolyásolja az eseményeket, a kamera csak követi Gerit, aki alapvetően aktív
társadalmi életet él saját közösségében. A filmben feltűnő szerhasználókon
keresztül a csoport résztvevői szembesülnek a szerhasználat valóságával, a
hosszan tartó szerhasználat testi, pszichés és szociális következményeivel. Egyik
legfontosabb aspektusa a filmnek a vágyak, az értékrend és a gyakorlat éles
ellentétének bemutatása: mindegyik megszólaló tisztában van vele, hogy amit
tesz, káros, rossz hatással van nemcsak magára, hanem környezetére is, sőt,
szeretne leállni, azonban a gondolatokat soha nem követi cselekvés, sőt, a
leállás vágyának megfogalmazása közben is lövik magukat.

A film maga nem titkolja, hogy az
elvonón való részvétel küzdelmes, számos esetben az első néhány próbálkozás
kudarccal végződik. Geri 8 nap után hagyta ott a terápiát, majd kisebb
bűncselekményekért börtönbe került. Egyik társa a film végső változatának befejezésekor
már nem élt.

 

  1. nap

Megtekintett film: Szipu

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=-1rE2enwA9g&t=367s

 

Szintén Horváth Balázs
dokumentumfilmje, 2009-ből. A 23:38 perces riportfilm két szipust, Dzsonit és
Dinit követi. (A filmből kivágásra került egy kb. 10 mp-s rész, amely a
szakszerű zacskókötésről szólt.)

A film koncepciója hasonló, mint az
előzőleg megtekintett filmé: nem befolyásolja, csak követi az eseményeket. A
szereplők élettörténetén keresztül lehetőség nyílik beszélni a mélyszegénység
okozta szerhasználatról, a mélyszegénységgel járó diszfunkcionális
családszerkezet, párkapcsolatok és a deviáns viselkedés mentén kialakuló
csoportokról, szubkultúrákról.

A film előnye, hogy megmutatja a
szerhasználat olyan aspektusát is, mellyel a veszélyeztetett fiatalok is
azonosulni tudnak: a szereplők minden hatás ellenére boldogság helyettesítőként
használják a szert. Ellentétben a szereplőkkel, a nézők ugyanakkor külső
szemmel is látják, a magukat boldognak valló szereplők valójában milyen körülmények
között élnek, milyen társaságban mozognak, milyen valós kilátásaik vannak –
ezen keresztül eldönthetik, ezt az életet szeretnék-e a jövőben.

 

  1. nap

Megtekintett
film: “Marad tíz rongyom kajára egy hónapra”

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=HwkSgjxoOHI&t=148s

 

Megtekintett film: The Purpose of
Cotton

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=hR4DiU8wcVk

 

Turcsik Viktor és Li Ziqi mindketten
sikeresek a maguk hobbijában, egyikük szponzorált gördeszkás, a másik
többmilliós nézettségű YouTube csatornáján keresztül mutatja meg, hogyan lehet
önfenntartó módon gazdálkodni, a megtermelt növényekből, a környezeti
adottságokat kihasználva főzni és háztartási eszközöket készíteni.
Mindkettejükben közös továbbá a nehéz gyerekkor, az elhanyagoló szülők, a
gyerekkori traumák; ahogy az is, hogy környezetükben sikerült találni olyan
felnőttet, akire támaszkodni tudnak, akiben megbízhatnak. Viktor ezt a
kapcsolatot elvesztette (keresztapa halála), Ziqi hamarosan el fogja veszíteni
(idős nagymama). 

A kisfilmek célja itt nem az
elrettentés, hanem egy másfajta élet lehetőségének bemutatása, hiszen mindkét
szereplő, hasonló körülmények közül érkezett, mint a javítóintézeti neveltek. A
filmek kapcsán beszélgetni lehet az alternatív lehetőségekről, a kitartásról, a
negatív és pozitív gyermekkori befolyásoló tényezőkről, arról, hogy a
mélyszegénység és diszfunkcionális családi környezet szülte szerhasználat nem
az egyetlen lehetőség a gondoktól való eltávolodásra; a kitörést kitartó
munkán, önismereten (saját szenvedélyek, hobbik megtalálása) és
céltudatossággal is el lehet érni.

 

10-12. nap

Megtekintett film: Felépülünk

Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=S1F7_xeFRf4&t=1332s

 

A 78 perces riportfilmben 5 felépülő
szerhasználó mesél arról, milyen volt a családi, baráti hátterük, mire
emlékeznek gyerekkorukból, hogyan emlékeznek vissza erre az időszakra. Ezt
követően mesélnek kapcsolatba kerülésükről a különféle szerekkel (cigaretta,
alkohol, kábítószer), arról, hogyan váltak függőkké, mi vezetett el a
felismeréshez, hogy függők, mi vette rá őket, hogy elvonókúrákba kezdjenek és
hogyan érzik magukat most, felépülőként. A film végső üzenete azoknak szól,
akik még elvonó előtt állnak, vagy még nem ismerték fel saját függőségüket.

 

A film kapcsán beszélgetni lehet a
függővé válás, a leépülés és a felépülés folyamatáról is, ismételni lehet a
gyerekkori közvetlen környezet hatását a függőség kialakulására, ismét
felidézhető, mit hallottak az előző filmek kapcsán az elvonókúrákról,
rehabilitációs otthonokról stb.

 

 

Alkalmazott
módszerek

A foglalkozások során az előadó olyan
filmeket mutat be a csoportnak, amelyek több különböző szempontból mutatja be a
szerhasználatot és annak hatásait. Habár a filmek főszereplői leginkább
valamilyen kábítószert használnak, megjelenik a függőségek egymás mellett
létezése, a politoxikomán használók, a dohányzás, alkohol és kábítószerek
együttes használata, illetve a szerhasználati függőség mellé gyakran társuló
viselkedési függőségek is.

A legtöbb filmben megjelenik
valamelyik szülő, leggyakrabban az anya, akin keresztül a családi kapcsolatokat
is elemezni lehet, a gyerekeikről a legtöbb megszólaló beszél csak, közvetlenül
nem látjuk őket.

Az egyes alkalmak egymásra épülnek, a
nagyközönségnek szóló filmek után a szerhasználói szubkultúra szereplőivel
készült beszélgetések következnek, majd a felépülésre, a szermentességre
koncentráló kisfilmek zárják a foglalkozássorozatot.

 

Tárgyi
feltételek, eszközigény

A
foglalkozásokon pendrive és okostévé segítségével vetítették le a filmeket,
ezen felül mindössze egy teremre és székekre volt szükség.

 

Milyen
tapasztalatai vannak a program/tevékenységmegvalósításával kapcsolatban (a résztvevők
visszajelzéseit is figyelembe véve)?

A foglalkozásokon olyan fiatalok
vettek részt, akik fokozottan veszélyeztetettek a szerhasználattal. A legtöbben
valamilyen designer szert használnak, főként herbált és kristályt, esetenként
speedet és ecstasy-t említettek. A filmekben szereplő szerhasználók
élethelyzetei a csoport legtöbbjének ismerősek voltak, különösen a
mélyszegénységben élők, illetve a szerhasználatot kisebb bűncselekmények
elkövetésével fedezők esetében.

Érdeklődéssel figyelték a Budapesti
VIII. kerületi programot, de a felépülésről szóló részeket a legtöbben
elhessegették, különösen, ha megjelent a vallás, mint motivációs tényező a
felépülni vágyók esetében.

A legnagyobb hatással azok a filmek
voltak, melyek az aktív szerhasználókról készültek, velük tudtak azonosulni,
annak ellenére, hogy az intravénás szerhasználatot, a szerhasználat okozta
elbutulást, felgyorsult öregedést, szervi problémákat látva elborzadtak. Ezek
voltak azok a képsorok, amik igazán megfogták őket, még ha csak annyira is,
hogy az intravénás használatig már nem jussanak el. Nagy hatással volt még
rájuk a szerhasználók elhanyagolt élettere, környezete is, többen megjegyezték,
hogy ez nem is élet, így nem érdemes drogot használni.

A többségnek nagyon tetszettek a 9.
napon vetített filmek is, amelyek nem az elrettentésre, hanem a
szenvedélybetegség helyett a hobbikra, egyéb szenvedélyekre koncentráltak.

 

Mit sikerült
megvalósítani a kitűzött célok közül?

A
fejlesztés tartalmi elemei a kitűzött cél elérését szem előtt tartva kerültek
összeállításra. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülők számára a
legfontosabb cél nemcsak a prevenciós témakörökre épülő filmek megmutatása
volt, hanem az is, hogy ezeket a csoport meg tudja beszélni, fel tudja
dolgozni.

Alapvető
cél volt, hogy olyanoktól is hallják és lássák a szerhasználat következményeit,
akik nem büntetés-végrehajtásban vagy szociális ellátásban dolgoznak, hanem
függőktől is, akiken keresztül láthatják saját jövőbeli lehetőségeiket, az
elméleti beszélgetések helyett gyakorlati, valós eseteken keresztül láthatják
azokat a dolgokat, melyeket prevenciós céllal a szakemberek is megpróbálnak
nekik átadni, de szerhasználókon keresztül hitelesebben hatnak, inkább
elfogadják.

 

A fejlesztett terület
eredményei, hatása

A
foglalkozások során a résztvevők több szemszögből is ráláthattak a szerhasználatra.
Az egyes filmekben megszólaltak szerhasználattal érintett kamaszok és
felnőttek, aktív és felépülő szerhasználók, felépülni vágyók, szülők,
hozzátartozók, szakemberek.

A
filmekben megszólalók mellett a filmek készítőinek véleményébe is betekintést
nyerhettek, láthattak empatikus, elítélő és semleges hozzáállást is, de
előkerült a környezettel, lakókörnyezettel szembeni konfliktus is, amelyet a
szerhasználat okoz.

A
csoport jelentős részénél hatásosnak bizonyultak a filmek, volt, akire az életkörülmények
(rendezetlen környezet, hajléktalanság, betegségek), a szakemberek (pl.
gyermekvédelmi eljárások a szerhasználók gyermekeivel szemben), mások véleménye
(nem szerhasználók, szomszédok stb.) vagy maga a tűhasználat hatott.

 

A prevenció nemzetközi trendjei PDF

 

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK

Az ajánlási rendszer a nevelési-oktatási intézményekben végezhető egészségfejlesztési programok előre megadott szakmai követelmények alapján való értékelését jelenti. Célja a programok szakmai színvonalának, hatékonyságának és megbízhatóságának emelése és egységesítése országos szinten.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) felelőssége a nevelési-oktatási intézményekben zajló egészségfejlesztési programok ajánlásához kapcsolódó feladatok ellátása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128 § (7). pontjában meghatározottak szerint. Az NNK a programok ajánlásának szakmai és adminisztratív lebonyolítója. Az NNK-n belül a feladatot a Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály végzi 2018. október 1-jétől.

Az ajánlott programokat a következő linken lehet megtekinteni:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/iskolai-egeszsegfejlesztesi-program-iep/ajanlott-programok

Weboldalunkon sütiket használunk

A dji.hu-n kizárólag az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. A Hatóság oldalán alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatás a Tájékoztatás a sütikről gomb megnyomásával érhető el.