EFOP-1.8.9-17-2017-00001
Legyen más a szenvedélyed 2 – Szertelenül szabadon prevenciós program megvalósítása Hajdú Bihar megyében
Toxikológus által tartott előadás megvalósítása
A tevékenység megnevezése
Toxikológus által tartott előadás megvalósítása
A projektelem megvalósítási helye
EMMI Debreceni Javítóintézet, EMMI Debreceni Javítóintézet, Nagykanizsai telephelye
A megvalósító szervezet neve
Dr. Posta János, egyéni vállalkozó
A célcsoport megnevezése: szakember/javítóintézeti nevelt/hozzátartozó
Résztvevők létszáma (alkalmanként)
Mindkét javítóintézetben minden javítóintézeti ellátott számára
A tevékenység ütemezése
alkalmanként 3 óra
A tevékenység célja
Az előadás célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a szerfogyasztás negatív következményeire.
A fejlesztés tartalmi elemei, tematikája
Az előadás során az igazságügyi toxikológiát, azon belül a hétköznapi nyelven csak kábítószernek nevezett anyagokat mindösszesen 274 dián keresztül igyekeztem bemutatni a hallgatóság részére.
A szóban elmondottakat az esetek többségében a jobb érthetőség, a követhetőség miatt ábrákkal, képekkel demonstráltam. A diák kialakításánál maximálisan törekedtem a minél jobb érthetőség megvalósítására, még akkor is, ha csak a diát nézi az érdeklődő.
Minden konkrét esetben, legyen szó alkoholról, kábítószerről stb., – ahogyan az egyik fiatal fogalmazott: „az elrettentés példájaként” – az adott anyagra jellemző elrettentő képeket mutattam be.
A rehabilitációs programok keretein belül elsősorban a kábítószer fogyasztással összefüggő, felvilágosító, oktató és terápiás tevékenységet egy fontos alkotórésznek tartom.
Az előadás során a javítóintézeti neveltek megismerhették a különböző szerek okozta veszélyeket, az egyén, illetve a családi életére, valamint a társadalomra gyakorolt káros hatásokat. A fiatalokat igyekeztem felvértezni a saját problémájuk felszámolásához szükséges ismeretekkel is, valamint reményeim szerint bátorítást és segítséget kaptak a szenvedélyük legyőzéséhez.
Az átadott tudásanyag rövid, vázlatszerű összefoglalása:
A toxikológiai a görög toxikon (méreg) és a logos (ismeret/tanítás) szóból származtatható. Az igazságügyi toxikológiai vizsgálatok segítik a kirendelő hatóságokat, az orvosszakértőket, a jogalkalmazókat az igazság kiderítésében. A munkánk eredményeként sok esetben büntető eljárás is indul.
A toxikológiai vizsgálatok során a szervezetbe került, biológiai aktivitással bíró vegyületek azonosítása a fő cél, valamint a hatóanyagok szervezetbe kerülésével jelentkező hatásokkal foglalkozunk. A vizsgálati minták származhatnak élő vagy elhunyt személytől. A vizsgálatok célja kideríteni, hogy a beteg rosszullétét/halálát okozta/okozhatta-e toxikus ágens. A vizsgált vegyületek általában: gyógyszerek, oldószerek, szén-monoxid, permetezőszerek, alkoholok, kábítószerek, pszichotróp anyagok, új pszichoaktív anyagok stb.
A méreg fogalmát hosszú időn keresztül uraló fogalom volt a középkor híres polihisztorának, Paracelsusnak a mondása, miszerint „Minden anyag méreg és a dózis dönti el, hogy az, vagy nem az.” Ez természetesen igaz, de a fogyasztás elsődleges fontosságú kockázatáról semmit nem mond. Ezzel összefüggésben több dián keresztül, képekkel gazdagon illusztrálva bemutatásra kerültek a mérgezések típusai, a méreg bejutásának lehetséges módozatai.
A továbbiakban az illegális kábítószer fogyasztás a büntetésvégrehajtásban, javítóintézetben okozott problémáinak főbb pontjait igyekeztem számos dián belül összefoglalni. A büntetésvégrehajtásban, javítóintézeten belüli drogfogyasztás – a kialakult problémákat illetően – hasonló a szabad életben megfigyelhető kábítószer-használathoz, ugyanakkor sajátságos változást is eredményez. A zárt intézeten belüli drogfogyasztás objektív megítéléséhez egy további lényeges szempontot is figyelembe kell venni a kinti, szabad életben fogyasztáshoz képest. A zárt intézetekben élők között egyfajta belső hierarchiába tagozódott társadalom alakul ki, mely jelentősen eltérő a kinti élet normarendszerétől. Ezen értékrend része lehet a tiltott kábítószerek fogyasztása is. A kábítószeres magatartás hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén magasabb, elismertebb státuszt élvezzen az adott közösségben. Mindez azt is jelentheti, hogy a büntetés-végrehajrehajtásban, javítóintézetben drogsegítő (vagy drogellenes) munkának nem csupán a kábítószerrel, mint egészségre veszélyes és káros anyaggal kell számolnia, hanem a fogyasztás felhagyására is ösztönöznie kell a fogvatartottakat. A fogvatartottak a kábítószert sokszor problémamegoldó eszközként, akár unaloműzőnek is használják. Erre próbáltam felhívni mind a fogvatartottak, mind nevelőik figyelmét.
A továbbiakban bemutattam milyen hatóanyagok vizsgálatait végezzük és miért pont ezeket. Ennek következményeként a többnyire alacsony iskolázottságú célcsoport számára is értelmezhető módon igyekeztem demonstrálni a köznapi életben csak kábítószereknek nevezett hatóanyagok besorolását az embert körülvevő anyagi világban. Ezt követően rövid áttekintést nyújtottam a klasszikus kábítószerekkel kapcsolatosan, miszerint az emberiséggel szinte egyidős ezen anyagok fogyasztása, de egészen eltérő az alkalmazás célja napjainkban, mint akár évezredekkel ezelőtt. Néhány dián keresztül bemutattam a kábítószer fogyasztás alakulását bolygónkon, majd a fogvatartottakhoz hasonló korú diákok közötti felmérés eredményeit jelenítettem meg, összehasonlítva az európai és az USA-beli szokásokat. Ennek következményeként érintőlegesen, de betekintést nyerhettek a fogvatartottak a terület jogi részeibe is, mind a lefoglalt anyagokkal kapcsolatos jogértelmezésbe, mind az ezzel kapcsolatos veszélyekre felhívva a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan megpróbáltam megértetni, hogy milyen komoly veszélyeket is rejt magában ezeknek a tiltott anyagoknak a fogyasztása. Kifejezetten hangsúlyoztam azt a tényt, miszereint manapság „Semmi nem az, mint aminek látszik”. Ezt a tényt saját, több éves, az Európai Unió által finanszírozott kutatásaim eredményeivel támasztottam alá, mintegy búcsúzóúl, az előadás végén.
Ezt követően részletesen taglaltam a különböző típusú szereket, ezek fogyasztásával járó kockázatokat pedig képekkel igyekeztem még szemléletesebbé tenni. Első körben a központi idegrendszer (KIR) működését lassító anyagokat tekintettük át, úgy mint, gyógyszerek (benzodiazepinek), alkoholok. Majd gyorsítottunk: azon anyagok kerültek bemutatásra, melyek a KIR működését gyorsítják, úgymond pörög tőlük a fogyasztó, pl. kokain, amfetamin származékok. Külön fejezetet szenteltem az opiátoknak, úgymint ópium, morfin, heroin. A következő nagy terület a hallucinogének bemutatása volt, szintetikus és természetes eredetű anyagok, pl. Salvia félék, pszilocibint tartalmazó gombák, peyotlkaktusz, LSD, Cannabis Sativa (marihuana/hasis), egyéb hallucinogén anyagok.
Utolsó nagy fejezetként az új anyagok jelenségével foglalkoztam, úgymint designer drog, Legal high illetve Research chemical. Bemutattam, hogyan is alakult ki a jelenlegi helyzet a dizájner drogokkal kapcsolatosan. Végezetül pár percben összefoglaltam a 2015-2106. évi, uniós finanszírozású kutatásunk eredményeit, mely soha nem látott mértékben, objektív, analitikai eredményekkel támasztotta alá azon tényt, hogy semmi nem az, mint aminek látszik a drogpiacon, szemben a téves addiktológiai adatokkal, melyeket hazánkban az elmúlt évek során alkalmaztak.
Az előadás során minden esetben bemutattam az adott szerrel kapcsolatos fontos információkat: fogyasztási szokások, lefoglalások alakulása, emberi szervezetre gyakorolt negatív hatások. Áttekintettem az illegális fogyasztás veszélyeit (droghalál, túladagolás, a szennyezett anyagok fogyasztása által okozott mérgezések stb.) és a közösen használt eszközökben rejlő fertőzésveszély problémakörét.